2014. november 7., péntek

Anti apud


Történész és hebraista BA-s múltamnak köszönhetően másfél évig tanultam latinul. De ez egy lezárt történet. Megismerkedtünk, aztán elváltak útjaink. Mikor nemrég kérdezték tőlem, hogy szeretnék-e továbbra is latinul tanulni, nevetve ráztam a fejem: latint? Ki van zárva. Csak, ahogy már az lenni szokott, változott a helyzet, és rájöttem, hogy igen előnyös volna számomra, ha tudnék latinul. Gyorsan bekuncsorogtam magam egy nyelvvizsga-előkészítő csapatba, miért is ne, úgyis ötös voltam belőle, és szépen vártam a nagy találkozást. Lelkiismeretem megnyugtatása végett előszedtem a régi latinos mappámat, és éppen csak belekukkantottam a jegyzeteimbe. Elvégre másfél év latin mégiscsak másfél év tudás. A lectio prima, vagyis az első lecke láttán nagyot dobbant a szívem, és nem a viszontlátás örömétől. A két év szünet és a héber nyelv tanulása megtette a hatását: már a legalapvetőbb nyelvtant sem értettem meg. Főleg, mikor bejött az, hogy hogyan kell ragozni a főneveket, és hogyan a hozzájuk illesztett mellékneveket. De a semleges nem esetében tovább bonyolódik a helyzet. Másfél év tanulása nem tűnhet el nyomtalanul - gondoltam, úgyhogy belenéztem a későbbi fejezetekbe is, ahol újabb meglepetések vártak rám. Néztem, hogy a házi feladatokban szöveget fordítottunk. Én? Fordítottam? Latinról? Ez meg hogy lehet? Lehet, hogy azóta agyátültetésem volt, csak hát nem tudok róla, mert a régit kivették, az új meg onnan indul, hogy agyátültetésem volt, amire még nem emlékszik.
A legszomorúbb az, hogy a Fazéktündér Nagymama mindig elmeséli, hogy az ő nagypapája annyira szerette és értette a latint, hogy még 75 éves korában is korrepetált gimnazistákat. De már a Fazéktündér sem tudott latinul, csak két szóra emlékszik a nagyapjától: anti apud. Merthogy ezt magyarázta sokszor a diákoknak. Azzal vigasztaltam magam és Birgitet, hogy egy haszna volt a latin tanulásnak, mert legalább a szállóigékre emlékszem. 
-Tudod, ezeket tudom, hogy például Sic itur ad astra.
-És az mit jelent?
-Hát, hogy.. azt jelenti, hogy...ő...hogy...
Bajusz kiszólt a kamrából:
-Így jutunk el a csillagokig. 
Valaki nem mellékelne nekem legalább egy létrát a csillagokig?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése