Volt a Nagymamámnak egy Rubik-kockája. Fogalmam sincs, hogy honnan kapta, mert sosem rakta ki, mindig csak ott díszelgett az éjjeliszekrényén. Akkor még kicsi Rivka voltam (vagyis nem adtam fel egyből a reményt a logikával kapcsolatban), úgyhogy odamentem, levettem, tekergettem-csavargattam, de sosem tudtam kirakni még az egyik oldalát sem. Most sem tudom kirakni, de már nem is próbálkozom. Mielőtt mind elmorzsolnánk egy könnycseppet a kudarcom emlékére, olvassuk el ezt az idézetet Rubik Ernőtől! Csíkszentkihályi flow-elméletére rímel, és még csak nem is kell a kockára vagy a matekra vonatkoztatni!
"A
kocka és annak nem könnyen, de végül is megszerezhető eredménye
lehetővé tette számomra, hogy csakis azt csináljam, amit szeretek.
Nincsenek más irányú elkötelezettségeim, olyan kényszereim, ami miatt,
sajnos, az emberek közül sokan a munkát negatív fogalomként értelmezik.
Nem olyan pozitívumként, mint ahogy én gondolkodom róla. Persze megértem
őket, hiszen a "kényszermunka" nem jó dolog. Az önkéntesen végzett
értelmes tevékenység viszont nagyon is. Az élet sok mindent produkál, s
én csak azt tudom kívánni mindenkinek, hogy valamilyen módon eljusson
idáig. Persze minden tevékenységben meg lehet találni azt a bizonyos
értelmes mozzanatot. Néha nehéz."
Megnyugtat a tudat, hogy én megtaláltam az értelmes munkámat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése